Bejelentkez�s: Szylvi: 06-30/9703-168

Egy kis k�r�mt�rt�nelem:

Sz�veg: P�lmai Eszter

Szak�rt�: Balogh Lajosn�

Portr�: Dala G�bor

•  
• Akt�v
• K�z- �s l�b�pol�s
• VII. �vfolyam 3. sz�m

"A k�z�pol�s nem egy mai kelet� dolog. A kezdet�t az egyiptomi f�ra�k kor�ra tehetn�nk, akik is aranybevonattal d�sz�tett�k a k�rmeiket. Arr�l, hogy hogyan jutottunk el az �p�tett m�k�rm�kig, Balogh Vali mes�lt nekem.

A k�rm�k, mint t�rsadalmi rangjelz�

A kezdetekben az, hogy valakinek milyen sz�n�, nagys�g� �s form�j� k�rme van, a t�rsadalmi helyzet�t mutatta meg. Eleinte a f�ra�knak aranyozt�k a k�rm�ket, hogy ez�ltal is t�kr�zz�k gazdags�gukat, el�kel� rangjukat.

I.e. 600 k�r�l a k�nai cs�sz�r m�r kombin�lta ez�st fest�kkel az arany sz�nt, mutatv�n, hogy egyiknek sincs h�j�n. K�s�bb azonban ink�bb a s�t�tv�r�s sz�n ker�lt el�t�rbe, a Ming dinasztia idej�n a csal�d tagjai ezt, illetve az eg�sz s�t�t sz�neket – legink�bb a feket�t – viselt�k k�rmeiken. Rajtuk k�v�l pedig gyakran a m�hviasz-zselatin-toj�sfeh�rje �s gumiar�bikum kever�k�b�l k�sz�tett fest�keket alkalmazt�k az orsz�g m�s tagjai. �rdekes, hogy a m�hviasz m�ig megmaradt alapanyagk�nt az �n. jap�n manik�rben.

K�n�ban a tisztvisel�k, a mandarinok is a k�rmeikkel jelk�pezt�k fontoss�gukat, gazdag�gukat. N�luk a min�l hosszabbra megn�vesztett k�r�mv�g tan�s�totta, hogy semmif�le gyakorlati munk�t nem v�geznek. Ezt olyan fontosnak tartott�k, hogy �jjelre k�l�n v�d�tokot haszn�ltak kezeikre.

B�r a k�z�pkorban a test�pol�s jelent�s�g�vel egy�tt feled�sbe mer�lt a k�rm�k sz�nez�se, gondoz�sa is, a renesz�nszban �jra f�nykor�t �lhette meg. Divatba j�tt a k�r�md�sz�t�s �s a hegyesre form�l�s is, amiket gyakran b�rdarabk�kkal pol�roztak f�nyesre. Ez a m�dszer is m�ig hasonl� form�ban �l.

K�r�msz�nez�si m�dszerek, k�r�m�pol�si eszk�z�k

Az arany �s ez�st�s fest�kek ut�n m�s sz�nek is „divatba j�ttek” az el�kel� emberek k�r�ben. Legink�bb ezek k�z�l is a v�r�s domin�lt, alacsonyabb poz�ci�j� beosztottakn�l pedig a vil�gosabb �rnyalatok voltak megengedettek.

Az �kori r�maiakn�l �s a g�r�g�kn�l �rdekes m�don, eleinte csak a f�rfiak sz�nezt�k a k�rmeiket, s�t, a l�b�pol�sra is k�l�n rabszolg�t alkalmaztak. A fest�keik sz�ne pedig azonos volt a sz�juk sz�n�vel – ami k�s�bb a Revlon c�gn�l is megjelenik, nagy sikert hozva nekik.

N�r� feles�ge, Poppea �llati zs�rb�l �s �llati v�r kever�k�b�l k�sz�tett mag�nak v�r�s fest�ket, Az �llati eredet� anyagok haszn�lata Ind�iban is megjelent, az itt �l� n�k a rovarok v�lad�k�b�l kinyert sz�nez�anyaggal vont�k be k�rmeiket. Az � munk�ss�gukhoz f�z�dik a k�rm�k r�vid�t�se is, amihez �lesebb v�g�eszk�zt �s durva fel�let� reszel�ket alkalmaztak.

A sz�ps�g�rt szenvedni kell elven, a 17. sz�zad J�de�j�ban egy nagyon f�jdalmas m�dszert tal�ltak ki k�rmeik d�sz�t�s�re az emberek: a m�trixter�letbe egy tetov�l� t� szer� eszk�zzel fest�ket iktattak be, �gy az �jonnan kin�tt k�r�m m�r elve sz�nes volt.

Az igazi manik�r kezdet�t azonban 1830-ra tehetj�k, amikor is Dr. Sitt�, F�l�p Lajos kir�ly l�b�pol� orvosa, fog�szati eszk�z�kb�l egy spatul�t alak�tott �t a k�r�mb�r megfelel� kezel�s�hez. Ez a tal�lm�ny k�s�bb �tker�lt Amerik�ba is.

1900-b�l irodalmi jegyzetek arr�l sz�molnak be, hogy oll�t haszn�ltak k�r�mv�g�sra, �s f�mreszel�t a csiszol�s�ra. Ezek jelent�s�ge a fert�tlen�t�s alkalmaz�s�val mutatkozott meg.

1920 k�r�l Charles Revlon egy �j fest�ket hozott l�tre, amit az els� k�r�mlakknak h�vunk. Ez egy pigment alap� szer volt, vil�gos piros sz�nnel, ami a sz�j sz�n�vel azonos k�r�msz�n divatj�t hozta. Nagy sikert aratott, divatba j�tt a ’gets be’ a k�r�mfest�sben. (Ez azt jelenti, hogy a holdacsk�t �s a k�r�mv�get nem festett�k be, csak a k�zep�re kentek fest�ket.)

1950-re sok sz�n�rnyalat jelent meg, �s m�r a halv�ny sz�nek is megjelentek.

Az �j divat – a m�k�r�m

1970-ben Amerik�b�l indult el a m�k�r�m k�sz�t�se. El�sz�r egy orvos k�sz�tett mag�nak k�r�mp�tl�st, de Hollywoodban, a sz�n�szek k�z�tt is hamar elterjedt e m�dszer. Eleinte fogt�m�sanyagb�l k�sz�ltek a p�tl�sok, �s tulajdonk�ppen m�ig ezen alap seg�ts�g�vel hozz�k l�tre a m�k�rm�ket.

�n 1989-ben tanultam a m�k�rm�z�st M�nchenben, egy amerikai c�g le�nyv�llalat�n�l. V�llalkoz�knak ind�tott tanfolyam volt ez. �n is �gy ker�ltem oda egy bar�tom l�v�n, aki egyben a tolm�csom is volt a tanfolyam ideje alatt.

N�lunk el�sz�r a tipes m�k�r�m, majd az �p�tett m�k�r�m j�tt a divatba.

Ez ma az egyik legn�pszer�bb divatcikk. Jelenleg h�d�tanak az �p�tett-d�sz�tett k�rm�k is, nem csak a k�zen, de a l�bon is. �n azt szoktam mondani, hogy szebb, mint egy test�kszer, nagyon vesz�lytelen, �s sok�ig tart. "

Sz�veg: P�lmai Eszter

Szak�rt�: Balogh Lajosn�

Portr�: Dala G�bor

•  
• Akt�v
• K�z- �s l�b�pol�s
• VII. �vfolyam 3. sz�m